Mosi anyagok - 1. Rész (a fa alapú anyagok)

Bevezető

Sziasztok

Azóta szeretnék nektek írni a fenntartható anyagokról egy cikksorozatot, mióta elkezdtem dolgozni a mosikkal. Hiszen ezek is textilek. Sokan nem értik a párhuzamot, amikor a mosikról beszélek, amire igyekszem mindig rámutatni a textilipar, fast fashion, fair gyártás, és a környezetvédelem között. Szerintem viszont készítőként, tanácsadóként, és forgalmazóként is talán a legfontosabb feladatom keresni a fenntartható megoldásokat. Különben az a helyzet alakul ki, ami szerintem átjárja napjaink mosi életét, hogy ugyan a mosi használattal spórolunk akár 6000 eldobható pelust babánként, és a vele együtt járó nedves szemetet a Földnek, mégis másik oldalon a használt megoldásokkal támogatunk egy velejéig romlott iparágat, a textilipart. Borzasztó nehéz, és nagyon hosszú út erről lejönni, és nem fogom én itt megváltani a világot, de remélem a munkámmal fel tudom picit hívni erre az aspektusra is a figyelmet, és érzékenyíteni. Szinte minden szabadidőmet azzal töltöm, hogy próbálok utánajárni annak hol, hogyan készülnek a különböző anyagok. De milyen összetevők befolyásolják a gondolkodásom? Egy részt óriási torzítás van a téma körül, alig elérhetőek anyagok ezzel kapcsolatban is. Ugye limitált az is picit hogy tudok keresni. Ugyan Édesanyám vegyész, vannak még vegyész ismerősök, és tele van a baráti kör gyártás közelben is dolgozó gépészmérnökökkel is, mégis közgazdászként némileg limitált a mélyebb szakmai értés hiánya miatt is, hogy mit szűrök le az infókból. A másik limitációm a nyelvtudás. Én csak németül, angolul, magyarul és harmatnyit hindiül, olaszul tudok, és mivel a legtöbb termesztés, és gyártás Ázsiában történik, így nem ártana nekem pl. 1-2 ismerős kínai nyelvtudással. Rohadt nehéz keresni kínai nyelven, tele van vele a motyóm... Indiában éltem egy évig, rengeteg hindiül, urduul beszélő ismerős van, úgyhogy az indiai, pakisztáni, bangladeshi és sri lankai gyártásra van némi közelebbi rálátásom. Ebből látom mennyire megszűrt az az infó, ami eljut hozzánk amint angolul, vagy németül keresünk. A magyart meg hagyjuk is, mert magyar forrás szinte alig van, és ez burokban tartja a magyarokat miközben elmegy mellettük a világ...

Nézzük meg előbb milyen szempontok határozzák meg, hogy egy anyagot fenntarthatónak mondunk.

Első körben a nyersanyag. Ha az anyag növényi alapú, akkor hogyan termesztik, mekkora földterület kell hozzá, milyen gyorsan nő, mennyi víz kell neki, mivel, milyen gyakran permetezik. Ha az anyag állati eredetű, akkor számít milyenk körülmények közt tartják az állatot. Ha az anyag műanyag, azt nem részletezem.

A másik fő szempont a gyártás, ahogy a nyersanyagból kvázi ruhaanyag lesz, amiből később ruhát, mosit, lakástextilt, autótextilt, bármilyen textilt gyártanak. A gyártás során számít mennyi ideig tart, mekkora energiát emészt fel, milyen (mérgező) anyagokat használnak fel a gyártáshoz, visszaforgatják-e őket, vagy mennek a talajvizbe.

A harmadik szempont a fair gyártás. Ez a munkavállalói aspektus. Meg vannak-e fizetve a termőföldeken, vagy a gyárakban dolgozó munkások. Milyen körülmények között dolgoznak, mennyi szabadnapjuk van, ki vannak-e téve egészségkárosító hatásoknak. Itt nem csak a kemikáliákra gondolok, hanem arra is, hogy ergonómiailag megfelelően van-e kialakítva a munkaállomásuk, tudnak-e rotálódni, vagy évekig ugyanazokat a mozdulatokat végzik. Ez önmagában egy óriási téma, nem mennék bele most a részletekbe.

Összefoglalóként egyelőre annyi, hogy azt látom, hogy a termesztéssel, és gyártással kapcsolatos infók nagy részét elhallgatják. A fair gyártással, és munkavállalókkal összefüggő dolgokat pedig elintézik azzal a kijelentéssel, hogy fair a gyártás, aztán hidd el. Rengeteg kínában gyártatott mosi honlapon fel van tüntetve, hogy fair körülményekkel dolgoztat a beszállító, erről is fogok még sokat írni, de itt ülnénk estig ha ebbe most belemennék. Térjünk rá most inkább az anyagokra.

Ma a fából készült anyagok vannak terítéken, ezekre nézünk rá picit.

Az egyik kérdéses anyag nekem a vizkóz, ami a fából, vagy bambuszból készült anyagok egy gyűjtőneve. Nagyon leegyszerűsítve a fa, vagy a bambusz szálait lebontják, és átalakítják rostokká, majd cérnává, majd anyaggá. Több változata van. A Rayon verzió gyártásának során a munkavállalók nagyon mérgező anyagokkal (NMMO – n-methylomorpholine-n-oxide) kerülnek kapcsolatba. Aztán van a Tencel Lyocell, ami zárt rendszerben készül, és pont ezzel reklámozzák, hogy a gyártás során egy részt visszaforgatják a gyártáshoz használt kemikáliákat, és nem érintkeznek velük a munkavállalók. Ha a termesztést nézem, akkor a pamutnak százötvenix nap kell a növekedéshez, sok bambusz növénynek meg elég 100 is. A pamutnak nagy a földigénye, a bambusz felfele nő. A pamut víz-, és permetigényes, a bambusz sokkal kevésbé. Szóval a termesztésre koncentrálva nálam vezet a bambusz. De áttérve a gyártásra, hogyan készül a bambusz-viszkóz? Mármint itt is találkoznak a rayon gyártásához hasonlóan a munkavállalók a gyártás során ezekkel a mérgező anyagokkal? Erről még nem találtam infót sajnos. Arról sem találok összehasonlítást, hogy a különböző fa alapú anyagok előállításához használt fa mennyiség hogyan áll arányban a pamuttal, és mindkettő előállításához használt földekkel, vizzel, egyebekkel.

Az is foglalkoztat, hogy a ruháknál sincs ráírva rengeteg ruhadarabra pontosan, ami vizkózból készül, hogy vajon rayon-e. A rayon előállítása a legolcsóbb, ezért valószínű, hogy abból készül, de nem tudom ezt kijelenteni.

És azt tudtátok, hogy az eldobható pelusok egyik fő komponense, az ún. Fluff pulp is fából készül? Képzeljetek el egy útelágazást, ahol a fa a fő csapás, és ha balra fordulsz, akkor rayon, vagy valami más viszkóz anyag lesz belőle, és ha pedig jobbra, akkor eldobható pelus.

 

Hol találkozhatsz fából készült anyagokkal mosiban és otthon?

1.     Zsebes pelusoknál a zseb anyaga tud készülni polyester alapú un. filc anyagból, és készülhet vizkózból is. Ennek egy fejlettebb, a bőrnek kevésbé irritáló változata az AWJ (athletic wicking jersey), ami lehet fa, és polyester alapú is. A fa alapú változat a fenntartható, jó példa rá az ecovero, amit napjainkban többnyire sportruházat (pólók) gyártásához használnak. Ezeknek az anyagoknak az ára többszöröse a polyesterből készült társaiknak, így az ebből készült termékek is drágábbak. Előnye viszont, hogy ebbe nem izzadsz bele, 2-3 napig lehet benne sportolni a nélkül, hogy bebüdösödne, kategóriákkal jobb a bőrnek, mint műanyag társai. Ebből a példából kiindulva leszűrhető, hogy ezek az anyagok nem csak sportruházatnak jók, hanem a baba bőrének is a zsebes pelusba. Mosiban többnyire az olcsóbb műanyag társát használják, mert így magasabb profitot lehet realizálni. Mosiban azért is nehezebb drágább anyagokkal dolgozni, mert nem biztos, hogy be lehet építeni az árukat a termék árába. Én azért a forgalmazott pelusok kiválasztásánál mindig rákérezek a zsebes pelusoknál, hogy milyen anyagú a zseb.

2.     A betétek, és pelusbelsők anyaga. Itt a bambusz-viszkóz, a tencel lyocell kerül reflektorfénybe a mikroszálas anyaggal, és a pamuttal szemben. A bambuszos, a lyocell, és a modal is több nedvességet tud felszívni, többet tud magában tartani, és gyors felszívódású anyagnak számítanak, mint a mikroszálas és pamut anyagok. Mindhárom szempontból előnyösebbek a műanyag alapú polyesternél, és a pamutnál is. Bambuszt napjainkban egyre több helyen használnak főleg babaruhák gyártásához, a tencel lyocell, és tencel modal anyagok pedig szintén a sportruházatok gyártásánál kapnak szerepet, valamint a fehérneműknél törnek rohamosan előre. Mind a modal, mind a lyocell szuper alternatívái a gyapjúnak abból a szempontból, hogy részben áteresztik, részben úgy tartják meg a nedvességet, hogy nem izzad bele az ember, ez által antibakteriális hatásúak, és szabályozzák a bőr hőmérsékletét. Jó példa erre a téli túrázás, vagy a gyerekek szaladgálása a játszótéren télen. Túrázóként szeretjük a jól szellőző, meleg ruhákat, de nem szeretünk megizzadni, mert ha megállunk jól megfázunk. A gyerekek is hajlamosabbak a megfázásra ha izzadtan kerül le róluk a ruha. Bugyinál, és melltartónál is előnyösebb ha nem érezzük izzadtnak magunkat. Mosiban is egyre jobban terjednek a lyocell alapú főleg belsők. Magyarországon én vagyok az egyetlen, aki ebből az anyagból készítek preflatot, de külföldön tele vannak velük a webshopok egyre több készítőtől. Szerencsére nem én vagyok az egyetlen, akinek eszébe jutott, hogy a babáknak ez milyen szuper, és jó alternatíva a pamutra szárazontartós funkcióval. Sajnos ez is többszörösébe kerül a pamutnak, a polyesternek meg durván sokszorosába, így sok készítő nem tudja beépíteni az áraiba, mert nem fizetik meg. A másik kihívást az okozza, hogy tencel lyocellt beszerezni nem egyszerű. Magyarországon kb. esélytelen,  de Európa szerte is alig van textil nagyker, ahol értelmes áron lehet kapni.

Hogyan tudunk mi változtatni? Csak pár ötlet...

-         Szerintem készítőként érdemes keresni a fenntarthatóbb anyagokat, és legalább egy kalkulációt végezni, hogy beépíthető-e az árba. Érdemes is összefogni anyagrendelésnél, mert az anyagok árait nagyban meghatározza a rendelt mennyiség. Én nyitott vagyok ilyen együttműködésre, és tudok is jó pár helyet, ahol be lehet szerezni anyagokat, úgyhogy ha valakit érdekel még ez a lehetőség, akkor bátran felveheti velem a kapcsolatot.

-         Forgalmazóként is nagy felelősséget látok a munkánkban. Nem kell elhinni, és belenyugodni abba, mikor azt írják a pelenka gyártatók, hogy fair módon készül Kínában a gyártás. Mi az hogy fair, mit értenek ők ez alatt, náluk miben nyilvánul ez meg? Hány órát dolgoznak a munkavállalók, mennyi szünnapjuk van, rotálódhatnak-e a különböző állomások közt, vagy évekig ugyanabban a pózban görnyednek ugyanazon lockok felett? Rákérdezünk ezekre a dolgokra mikor kiválasztjuk őket, körüljárjuk-e valamilyen módon ezt a kérdést? Kérünk-e tőlük információt, hogy honnan szerzik be az anyagokat, milyen az anyagösszetétel. Nyilván ennek egy része üzleti titok, de a forgalmazott pelenkamárkák kiválasztása során nekem ez kulcsszempont, és bizony sajnos aki nem akar egyáltalán egyeztetni ezekről a témákról, azoknak többnyire vagy rejtegetni valójuk van, vagy megijednek, mert ők sincsenek tisztában ezekkel a kérdésekkel. Ez a baj a hosszú ellátási láncokkal. Lényegi infók, és az ember vesznek el út közben.

-         Felhasználóként is sokat tehetünk. Nem kell nagyon mélyebben a zsebünkbe nyúlni ha többméretes ruhákat veszünk. Használt ruhákat meg végképp nem ciki venni szerintem. Ugyan látom, Magyarországon egyre több a csaló, napi szinten jelennek meg posztok különböző csoportokban kit-hogyan károsítottak meg kamu hirdetésekkel, de van rengeteg használt ruhák árusításával foglalkozó üzlet, bolhapiac, és egyéb lehetőség is, ahol ezek beszerezhetők. Saját ruhák vásárlásánál is ha már csak picit tudatosabbak vagyunk az üzletben, és 2 tetsző ruha közül a választásnál ezeket a szempontokat is figyelembe vesszük, akkor már tettünk egy lépést. Nem 2 perc kitörni ebből, tudom.

Végszó

Ezek csak ötletek, nem vagyok én sem szent, pár éve még én is gyakran megfordultam fast fashion cégek üzleteiben, és még mindig lóg a szekrényünkben nem kevés ilyen darab is. Igazából mióta elkezdtünk mosizni, azóta értünk el a saját háztartásunkban érdemi változást, és nekem ez lett a misszióm hogy továbbadjam azt a rengeteg infót, ami a fejemben összegyűlt. A gyerek ma pizsama partira ment a bölcsibe, és büszkeséggel töltött el, hogy a váltásruhái ma is mind fenntartható(bb) anyagokból készült ruhák. Van, amit varrtam, van amit vinteden vettem, van amit bolhapiacon.

Párbeszédre invitállak benneteket, kérlek osszátok meg a tapasztalataitokat, tudásotokat, véleményeteket a fentiekkel kapcsolatban. Akkor is, ha nem értetek egyet. Én nem veszem magamra, akkor sem ha a hangnem vitatható, igyekszem tanulni minden visszajelzésből.

Végezetül egy funfact, amin én nem nevettem annyira. Keresem a blogbejegyzéshez a fotókat, mert csak jogtiszta fotót rakhatok ki, nem ám csak leszedek valamit, pedig milyen egyszerű lenne. Freepik-en meg csak megrendezett, beállított képek vannak, amik nem adják vissza a helyzetet. Ez az egész egy vicc.

Belinkelek viszont egy szuper videót, ami bemutatja napjaink textilipari problémáit, és megoldásokat is vonultat fel.

Sajnos angolul van, és nincs kapacitásom lefordítani, vagy feliratozni, bár tehettek próbát bővítményekkel, illetve már a youtube is tud feliratozni.

Hasznosnak találtad az összefoglalóm, érdekelnek további tartalmak? Iratkozz fel a levelezőlistára itt, hogy elsőként értesülhess róluk.